Az eldugott Paradicsom

Nyáron adatott meg a lehetőség, hogy elkezdek blogot írni a globspot.hu blogra, ami a világ különböző pontjain élő magyarokat gyűjti össze és számol be általuk (általunk) a világ eseményeiről. Ebből kifolyólag ezt, a saját blogomat egy kicsit hanyagoltam, de most úgy döntöttem, hogy minden ottani írásomat ide is felrakom és folytatom. Éppen ezért a dátumok nem teljesen hitelesek, de a témákról még mindig érdemes beszélni :) 

Egy gyönyörű vasárnap az északi paradicsomban

Semmihez sem lehet hasonlítani azt a szabadságérzést, amikor egy indiánnyári, semmittevős vasárnap ki tudunk jutni a barátom szüleinek a nyaralójába. Nincs közel, – mint ahogy Finnországban semmi sem – de ha valami, akkor ez megéri azt a 120 km-nyi utazást.

Egy olyan helyet képzeljetek el, aminél nincs nyugalmasabb. Az egész telek egy kis szigeten van. Autóval nem lehet megközelíteni, csak hajóval, átevezve a túloldalra.  Egy-egy szomszéd van a telek 2 oldalán, de őket se látni, se hallani, maximum amikor távoznak és a hajó hullámai felkavarják a vizet.

Amikor először jöttünk ki ide, csak úgy bevillant a kérdés, hogy vajon hogyan költöztettek ide ki mindent a szülők. Bútorok, tévé, gázsütő stb. Erre mi volt a válasz, nemes egyszerűséggel? „Autóval, télen, amikor befagy a tó.” :) Hát persze, nincs is annál természetesebb, hogy költöztetős autóval a jégre megyünk. De ez itt így van. Azóta már sikerült ezt megtapasztalnom (de erről a témáról majd talán később, a tél folyamán).

Ez esetben sem rossz egy helybéli mellettünk, aki ura a helyzetnek és edzett az evezésben. Megérkezünk és olyan lélegzetelállító látvány tárul elénk, amit nehéz szavakkal, sőt még képekkel is leírni. Itt mindegy, hogy tavasz, nyár, ősz vagy tél van. Mindig tud valami újat mutatni a hely. Egy kicsit lejtős, de 100%-ban tóval körülvett táj a végtelenségig. A telek része egy hosszan a tóba nyúló stég, ahonnan természetesen jólesőt lehet csobbanni a 80-90 fokos szauna után.

Meglepő vagy sem, de az ősz beköszöntével a tősgyökeres finn családokban nem a húsleves, rántott hús a legtermészetesebb vasárnapi ebéd. Annál inkább az erdőből gyűjtött friss gomba. Nyam-nyam!! Én sosem voltam egy gomba fan, és azt kell mondjam, hogy először kétkedve fogadtam el ezt a bátorságot, hogy ők biztosan tudják melyik gomba ehető, és melyik nem, de a végeredmény, amit ezekből a gombákból, szabad tűz mellett ki tudnak hozni… mesés. Megszólal.

Nem kell más hozzá, mint egy kis (szintén az erdőből lenyisszantott) metélőhagyma, egy kis újkrumpli a kertből, a kerti sütés-főzéshez évek óta használt, jól bevált edényzet és természetesen 2 erős férfikéz, hogy fát aprítson.  Ekkor megérkezett apuka, aki sikerrel járt a horgászaton – mondanom sem kell, hogy csak kievezett a tó közepére – és hozott még egy pár halacskát az ebédhez. Ezek az Ahvennek nevezett halak nem nagyobbak, mint 10-15 cm. A boltban olyan 40 eurós kiló áron kaphatók (10.000 Ft felett). Anyuka gyorsan megforgatta a kifilézett csodákat lisztben és már készülhet is.

Ezt nem nomádnak mondják. Ez a természet és a természet szeretete. Anyuka nem használt sót borsot vagy vegetát. Egy kis vajat a gomba alá és köszönjük szépen. Az sem zavarta anyukát, hogy az eső eleredt. Minket szépen betessékelt a házba, hogy terítsünk meg a teraszon (ami természetesen a télre felkészülve üvegezett) ő pedig gyorsan még befejezte a sütni- és főznivalót. Azért egy kis esőkabátos segítséget hagytam neki, csak hogy ne legyen egyedül. :)

Jóllaktunk, mozdulni sem bírtunk. Az összeaprított fából maradt jócskán, ezért a szauna felmelegítéséhez már nem kellett sokat dolgozni. Egy kis pihi (40-45 perc), amíg az eredeti fával fűtött szauna felmelegszik és aztán már csak élvezni kell a kellemes 80 fokot. Én kicsit meg voltam fázva, ezért nem mertem a vízbe csobbani. De mindenki más igen. Anyuka és apuka is, mert hogy ez egészséges. És bizony az!

Már csak a hazaút várt ránk egy ilyen nyugis nap után. És még a nap is nekünk mosolygott, amikor lefelé araszolt. Ilyen vasárnapokat még még még! :)

Advertisements

One response to “Az eldugott Paradicsom

  1. Szia!

    Tetszett a cikked.
    Jelenleg Finnországban dolgozom-élek… pontosabban Alavus -ban,és a kuortanei Manorban dolgozom,mint hegesztő.
    Az írás elolvasása után gondolom,hogy te is itt élsz(bár nemnéztem a dátumot..)
    Szabad megtudni,hogy hol laksz,és mivel foglalkozol?.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s